Változik az egyszerű bejelentés

Újra csak 300 négyzetméter alatt jöhet szóba, de a garázs is beleférhet. Választhatjuk helyette az engedélyezést is, de az egyszerű bejelentéses terveket is átnézi a hatóság. Kötelező lesz az e-napló, és a korábbi 15 nap helyett legalább 20-at kell várni a kezdéssel.
Egy teljesen új jogszabályba, egységes helyre kerülnek át az építési hatósági eljárásokról szóló szabályok. Ezzel megszűnik az egyszerű bejelentést eddig szabályozó régi rendelet, a 155/2016-os.

300 NÉGYZETMÉTER FELETT MEGSZŰNIK AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉS Kicsit szigorodtak a szabályok arra vonatkozóan, hogy mit lehet egyszerű bejelentés alapján építeni. Eltűnik a 300 négyzetméter feletti egyszerű bejelentés lehetősége.
Az alapszabály marad: egyszerű bejelentést alkalmazhatunk a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű épület építésére. Ám míg a korábbi szabály lakóépületet említett, addig itt külön hozzáteszik, hogy az épület kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiségeket tartalmazhat. Kizárás, hogy nem alkalmazható az egyszerű bejelentés, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó másik épület miatt az alapozás megerősítésére lenne szükség.

GARÁZS IS MEHET BEJELENTÉSSEL Újdonság, hogy a lakóépületet kiszolgáló, egyébként engedélyköteles melléképület építése és bővítése is mehet egyszerű bejelentéssel. Ezt eddig egyáltalán nem tartalmazta a rendelet, így maga a ház épülhetett egyszerű bejelentéssel, de a különálló garázs már nem, ha elérte az engedélyköteles méretet. Ez eddig 100 m³-es térfogatot, és 4,5 m-es gerincmagasságot, vagy lapostetős épület esetén 3,5 méteres homlokzatmagasságot jelentett. Az új szabály már nem térfogatot, hanem alapterületet határoz meg. Akkor engedélyköteles egy melléképület, ha meghaladja a 35 négyzetméter alapterületet, vagy a 4,5 méter gerincmagasságot, lapos tető esetén 3,5 méter párkánymagasságot. Ám a lakóépületet kiszolgáló melléképület építhető egyszerű bejelentéssel is 60 négyzetméter alapterületig, 6 méter gerincmagasságig vagy 4,5 méter párkánymagasságig (a párkánymagasság az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala).

BŐVÍTÉS: ITT IS 300 NÉGYZETMÉTER A HATÁR Egyszerű bejelentéses marad a lakóépület maximum 300 négyzetméteresre bővítése, ha az nem nemzeti emléknek minősülő műemlék. (A nemzeti emlék az új építési törvény egyik fogalma: országosan kiemelkedő műemléket jelöl, amit miniszteri határozat nevez ki nemzeti emlékké). Eddig akkor is lehetőség volt egyszerű bejelentésre, ha az épület a bővítés eredményeként meghaladta a 300 négyzetmétert, ha természetes személy saját lakhatására építette. Ez megszűnik, csak a 300 négyzetméter alatti épületekre marad meg az egyszerű bejelentés.

TUDOMÁSULVÉTEL LESZ, ÁTNÉZIK A TERVEKET A korábbihoz hasonlóan a kivitelezés indításához nem engedélyt kapunk, hanem arra kell figyelnünk, hogy nem születik-e tiltó határozat a bejelentéssel kapcsolatban. Az eljárást több típusra bontották. Vannak kisebb különbségek, ha a bejelentést új épület építésére, vagy régebbi bővítésére tesszük meg.
Új ház, melléképület építése és félkész épület befejezése esetén az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított 15 napon belül tagadja meg a bejelentés tudomásulvételét és tiltja meg a kivitelezést, ha problémát talál.
Az igazi újdonság viszont az lesz, hogy a hatóság az egyszerű bejelentés esetén is meg fogja vizsgálni a benyújtott terveket. A bejelentés után mindeddig csak annak a vizsgálata történt meg, hogy hiányos vagy teljes-e a benyújtott dokumentum, csatolt-e az ügyfél minden előírt mellékletet. Ha nem, akkor elutasították a bejelentést. A benyújtott anyagot viszont tartalmilag nem vizsgálta a hatóság, vagy legalábbis nem kellett, hogy vizsgálja (volt, ahol azért megtették). Az építtető, a tervező felelőssége volt, hogy mindent a hatályos jogszabályoknak megfelelően készítettek-e elő. Ha tévedtek, ha valamilyen előírást nem vettek észre, senki nem hívta fel rá a figyelmüket. Ellenben használatbavétel során már kiderültek a hiányosságok. Ekkor derülhetett fény arra, hogy például az egész épületet 15 centivel beljebb kellett volna építeni, mert így nem felel meg a helyi előírásoknak. A végeredmény bírság, és akár visszabontás is lehetett, ha máshogy nem lehetett megoldani a szabályossá tételt.
Az új szabályozás alaposabb ellenőrzést ír elő. Az építésügyi hatóságnak mostantól tartalmilag is meg kell vizsgálnia a benyújtott terveket ugyanúgy, mint engedélyezés során. A következő szempontokat kell figyelniük: • a tervezett építmény megfelel-e az építési törvény által megfogalmazott általános és fenntarthatósági követelményeknek, a helyi építési szabályzatban és más jogszabályokban előírt építésügyi követelményeknek • a telek kialakítása a helyi építési szabályzatban vagy az illeszkedés szabályai szerint történt-e, a telek rendezett-e • az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely az állékonyságot, az életet és egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztetné • a használatbavételi eljárás megindításáig biztosítható-e az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához a járulékos építmények telken belüli elhelyezése • biztosítható-e az előírt közműellátás • megvalósíthatók-e az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok • az egyszerű bejelentés mellékletei rendelkezésre állnak-e, tartalmuk megfelel-e az előírásoknak, valamint • a tervező, társtervező, szakági tervező jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti- műszaki tervezésre, fennáll-e vele szemben valamilyen összeférhetetlenség. A hatóság elutasítja a bejelentést többek között akkor, • ha a bejelentés hiányos, nincsenek meg az előírt mellékletek • ha az épület nem felel meg az építési törvény, a HÉSZ, a településrendezési jogszabályok előírásainak, vagy a fenntarthatósági követelményeknek • a tervező vagy a vállalkozás jogosultsága nem megfelelő, például nem rendelkeznek felelősségbiztosítással • a területi tervtanács nem javasolja a tevékenységet, vagy • az előírt feltételek nem teljesülnek stb.
A kivitelezést megtiltó határozatot a hatóságnak mindenképpen írásban kell közölnie (az ÉTDR felületen keresztül).

20 NAPOT KELL VÁRNI Ha nem érkezik tiltó határozat, akkor az építkezés a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20. napon kezdhető meg (az eddigi 15. nap helyett). A hatóság a bejelentés tudomásulvételéről küldeni fog egy értesítést. Ezt az ügyfelek kívül megkapja a polgármester és az érintett szervezetek is (pl. területi tervtanács, ha a bejelentéshez véleményt adtak).

A TERVEK NEM SOKAT VÁLTOZNAK, DE VAN PÁR FURCSASÁG Az egyszerű bejelentéshez körülbelül ugyanolyan műszaki tartalmú terveket kell készítenie az építésznek és a szakági tervezőknek, mint eddig. Kivéve, hogy van a tervezetben egy olyan új tétel, hogy az egyszerű bejelentéshez is kell “kilátási-rálátási terv, illetve álcázási terv”. Hogy ezek valójában mit takarnak, azt majd valószínűleg az Építészkamara szabályzatából fogjuk megtudni.
Újdonság az is, hogy minden tervezőnek külön aláírólapot kell készítenie, és ezt “személyazonosításra visszavezetett elektronikus aláírással” kell aláírniuk. Azaz ha nem lenne még érvényes elektronikus aláírásunk, akkor gyorsan intézzük el!

KÖTELEZŐ LESZ AZ E-NAPLÓ A korábbi szabályoktól eltérően az új rendelet egyértelműen kötelezővé teszi az építési napló használatát. Az építési tevékenységet a bejelentésnek hallgatással történő tudomásulvételétől számított 4 éven belül lehet elkezdeni. Ha 4 éven belül építési naplóban igazolhatóan elkezdték a kivitelezést, akkor az építést a munkaterület átadásától számított 6 éven belül kell befejezni.

ELTÉRÉS A BEJELENTETT TERVEKTŐL Az új szabályok alapvetően három kategóriát határoznak meg az eltérésekre: • ha az eltérés önmagában nem bejelentésre kötelezett, de az építőanyag használatával, színezésével, a nyílászárók elhelyezésével az épület külső képét megváltoztatja, akkor a tervező hozzájárulása szükséges. • Az egyszerű bejelentéshez nem kötött eltéréseket a naplóban kell dokumentálni. • Az egyszerű bejelentéshez kötött eltérés esetén új bejelentést kell tenni. . Új egyszerű bejelentésre az olyan eltérek esetén lesz szükség, ami • megváltoztatja az épület külső alaprajzi méretét • megváltoztatja a beépítési magasságot • megváltoztatja a telken belüli elhelyezkedést.
Ezeken kívül új egyszerű bejelentés alapján fejezhető be az az épület, ami lejárt határidejű (több, mint 4 éves) egyszerű bejelentéssel rendelkezik, de használatbavételre nem alkalmas és a folytatás érinti a tartószerkezetet is.

HASZNÁLATBAVÉTEL: UGYANÚGY, MINT AZ ENGEDÉLYESNÉL Egyszerű bejelentés esetén eddig az építésfelügyeleti hatóság bocsátott ki egy hatósági bizonyítványt. Ez megszűnik, egységesítik az eljárást. Az egyszerű bejelentéses épületek használatba vételéhez ugyanúgy használatbavételi eljárásra irányuló kérelmet kell benyújtani, mint az építési engedélyes munkákhoz.

VÁLASZTHATJUK AZ ENGEDÉLYEZÉST IS Rég várt újdonsága az egyszerű bejelentésnek, hogy az építtető döntése alapján akár építési engedélyt is kérhet egyszerű bejelentés helyett. Sőt, az építésügyi hatóság is utalhatja az egyszerű bejelentést engedélyezési eljárásra, ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél vesz részt. (Azt nevezzük ellenérdekű ügyfélnek, aki a kérelem elutasításában érdekelt – például egy szomszéd, aki nem akarja, hogy ez a ház megépüljön). Egyébként, mint láttuk, a két eljárás egyre kevésbé különbözik egymástól. Ugyanazt a dokumentációt kell benyújtani, ugyanazok a vizsgálati szempontok szerint nézi át azokat a hatóság, mindkettőnél kell e-napló, műszaki vezető, tervezői művezetés, több fővállalkozó esetén műszaki ellenőr, ugyanúgy kell a tervezőnek és a kivitelezőnek is felelősségbiztosítás. Az engedély és a bejelentés érvényességi ideje is egységesen 4 év. Ami különbség megmaradt: az egyszerű bejelentés ügyintézése 15 nap, s a 20. napon elkezdhető az építkezés, míg az építési engedély ügyintézése hónapokig is elhúzódhat. Illetve az egyszerű bejelentésnél továbbra sincs hiánypótlás, ha valami hiányzik, akkor elutasítják, és újra be kell adni.

BŐVÍTÉS EGYSZERŰ BEJELENTÉSSEL Meglévő épület bővítése esetén változnak a határidők: a hatóság 8 napon belül tájékoztatja az ügyfelet arról is, ha a benyújtott anyag hiányos, valamint arról is, ha hiánytalan a beadott dokumentáció. Hiánytalan bejelentést követően a munka a 15. napon kezdhető meg, legkésőbb itt is a 4. év végéig. A megkezdett munkát 6 éven belül kell befejezni.
A bővítés befejezése után, ha a fővállalkozó kivitelező nyilatkozik a befejezésről, a hatóság hatósági bizonyítványt állít ki. A kérelemhez az építtetőnek csatolnia kell a bővítményre vonatkozó energetikai tanúsítványt is. Ha a bővítmény hasznos alapterülete nagyobb, mint az eredeti épületé volt, akkor a teljes épületről kell tanúsítvány.

Nagy Csaba cikke (epitoelet.hu)
https://epitoelet.hu/valtozik-az-egyszeru-bejelentes/